Megnyitás adatbázis. Forrás: shredderchess.com

Lent a lépéseket megjelölve a sakktábla alatt látni a megnyitás kódját és nevét.

.

A megnyitás előtti helyzet – 20-féle nyitó lépés lehetséges: a világos gyalogok mindegyike egyet, vagy kettőt léphet előre (ez 16-féle lépés), a b1 huszár a3-ra, vagy c3-ra léphet, illetve a g1 huszár f3-ra vagy h3-ra.

A megnyitás a sakkban a játszma korai szakasza, egy vagy több lépéspár. Az Oxford Companion to Chess című kiadvány több, mint 1300 külön névvel jelölt megnyitást és megnyitásváltozatot sorol fel.

Amikor a megnyitás nevét a sötét játékos kialakította állásról kapja, a nevében gyakran szerepel a védelem szó (például szicíliai védelem). A megnyitások karakterük alapján nagyon különbözőek lehetnek, például a Réti-megnyitás, vagy a visszautasított vezércsel sok változata kevésbé látványos pozíciós játékhoz vezet, más megnyitások viszont – mint a lett csel vagy a kéthuszáros védelem – éles taktikai küzdelemhez.

A tankönyvi változatok egyik legismertebb rendszerezése a Sakkmegnyitások Enciklopédiája (Encyclopedia of Chess Openings vagy ECO, lásd még: Sakkmegnyitások listája). A tankönyvi lépéssortól való tudatos eltérést elméleti újításnak nevezik – a sakk legmagasabb szintjén az ilyen előkészített újítások fontos szerepet játszhatnak a küzdelemben.

A professzionális sakkjátékosok pályájuk kezdetén, már gyerekkorukban sok energiát, többéves munkát fektetnek a sakkmegnyitások elsajátításába. Tanulmányozásukat a csúcson maradáshoz egész pályájuk folyamán folytatniuk kell, mivel a megnyitások fejlődnek.

A sakkjátszmát világos indítja, akinek az első lépésre húszféle módja van. Ezek közül azonban csak néhány az, amelyeket általában használnak, a többit rendhagyó megnyitásként szokták besorolni.

Forrás: wikipedia

A Robinson Crusoe Daniel Defoe angol író 1719-ben megjelent regénye. A regény episztoláris, didaktikus, egyes szám első személyben mutatja be a címszereplő életét. A főhős Robinson Kreutznaer néven született és hajótörést szenved, majd nyolc évet tölt egy Trinidadhoz közeli szigeten.

A történetet valószínűleg Alexander Selkirk élete ihlette, aki négy évig élt a Más a Tierra nevű csendes-óceáni szigeten (1966-ban a szigetet Robinson Crusoe szigetnek nevezték el). Valószínűsíthető, hogy Defoe felhasználta ibn Tufajl Hajj ibn Jakzán című művét, amely szintén egy lakatlan szigeten játszódik.[1] Egy másik forrás lehetett Robert Knox beszámolója, akit Ceylon királya ejtett foglyul 1659-ben.