A Robinson Crusoe Daniel Defoe angol író 1719-ben megjelent regénye. A regény episztoláris, didaktikus, egyes szám első személyben mutatja be a címszereplő életét. A főhős Robinson Kreutznaer néven született és hajótörést szenved, majd nyolc évet tölt egy Trinidadhoz közeli szigeten.

A történetet valószínűleg Alexander Selkirk élete ihlette, aki négy évig élt a Más a Tierra nevű csendes-óceáni szigeten (1966-ban a szigetet Robinson Crusoe szigetnek nevezték el). Valószínűsíthető, hogy Defoe felhasználta ibn Tufajl Hajj ibn Jakzán című művét, amely szintén egy lakatlan szigeten játszódik.[1] Egy másik forrás lehetett Robert Knox beszámolója, akit Ceylon királya ejtett foglyul 1659-ben.