Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal akik szerették és ismerték, hogy FERENCZI JÓZSEF A Szigetszentmiklósi Tornádó SE. Egyik alapító tagja és játékosa életének 43. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Összegyűjtöm a meglévő játszmáit, emlékezzünk rá ilyen módon is.

Az 1800-as évek vége táján, egy Breyer Gyula nevű magyar sakknagymester írt egy szerelmes levelet, ami oda-vissza olvasva ugyanaz:

Breyer Gyula

Nádasi K. Ottó Kis-Adán, májusi szerdán e levelem írám. A mottó: Szivedig ime visz irás, kellemest író! Szinlelő sziv rám kacsintál! De messzi visz szemed… Az álmok (ó csaló szirének ezek, ó csodaadók) elé les. Irok ime messze távol. Barnám! Lám e szivindulat Öné. S im e sziv, e vér ezeket ereszti ki: Szivem! Ime leveled előttem, eszemet letevő! Kicsike! Szava remegne ott? – Öleli karom át, Édesem! Lereszket évasziv rám. Szivem imád s áldozni kér réveden – régi gyerekistenem. Les im. Előtte visz szived is. Ég. Érte reszketek, szeret rég és ide visz. Szivet – tőlem is elmenet – siker egy igérne, de vérré kinzod (lásd ám: ime visz már, visz a vétek!) szerelmesedét. Ámor (aki lelőtt ó engem, e ravasz, e kicsi!) Követeltem eszemet tőled! E levelem ime viszi… Kit szeretek ezer éve, viszem is én őt, aludni viszem. Álmán rablóvá tesz szeme. Mikor is e lélekodaado csók ezeken éri, szól: A csókom láza de messzi visz!… Szemed látni csak már!… Visz ölelni!… Szoríts!… Emellek Sári szivemig. Ide visz Ottó. Ma már ím e levelen ádresz is uj ám: Nádasi K. Ottó Kis-Adán.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Breyer Gyula

(Budapest, 1893. április 30. – Pozsony, 1921. november 9.) magyar sakkbajnok, sakkíró, a vakjáték világhírű játékosa és mérnök volt, a sakkelmélet hypermodern iskolájának vezető tagja, központi alakja volt.

Egyik rekordja a későbbi holland világbajnok Max Euwe ellen: 1921-ben fekete bábukkal verte őt Bécsben:

Breyert a Breyer Gambit (1.e4 e5 2.f4 exf4 3 Qf3) tette halhatatlanná a sakkozó között, de felismerte a királycsel egy variációját. A Breyer variáció a Ruy Lopezben fekete újra-útválasztással jár a királynője lovagja d7 fokozott rugalmasságért (1.e4 e5 2.Nf3 Nc6 3 Bb5 a6 4.Ba4 Nf6 5.0-0 Be7 6.Re1 b5 7.Bb3 0-0 8.c3 d6 9.h3 Nb8 10.d4 Nbd7). Ez a sorozat az 1960-as években divatossá vált, és Boris Spassky ex-világbajnok egyik kedvence.

Kezdeti sikerek

Új megnyitási eszméket dolgozott ki a szicíliai védelemben (Kosztics-Breyer, Göteborg, 1920), a királycselben, a spanyol megnyitásban és a budapest cselben. 1916-ban Breyer alkalmazta először (Esser ellen) versenyjátszmában a budapesti védelmet (a budapesti Barász mester ötlete volt). A spanyol megnyitásban Hc6-b8 lépését a mai világnagyságok is előszeretettel alkalmazzák. 1910-ben egy középiskolás versenyt nyert meg. 1911-ben Kölnben az A-főtornán 6., 1912-ben a Budapesti Sakk Kör versenyén 1-2., majd Pöstyénben nemzetközi versenyen is helyt állt (7-8. helyezés), Boroszlóban 8-11. helyezett. Csak a világ élvonalába tartozó nagymesterek előzték meg! 1912-ben magyar bajnokságot nyert Temesvárott. Ez 19 évesen hatalmas siker, Asztalos Lajost, Havasi Kornélt és Réti Richárdot is megelőzte. 1913 kevésbé sikeres. A Budapesti Sakk Kör két versenyét ugyan megnyeri, ami szép eredmény, de Scheveningenben egy közepes erejű nemzetközi tornán csupán 6-7., és a magyar bajnokságon 4. 1914-ben a mannheimi tornán Aljehin, Vidmar és Spielmann mögött, Rétivel és Marshallal együtt 4-6. és megelőzi Janowskit, Tarrascht, Bogoljubovot, Durest és Tartakowert. Ez azonban csak a 11. forduló utáni állás: ekkor kitört a világháború, a verseny félbeszakadt. A világ tragédiája az ő versenyzői pályafutásának a megtorpanását is jelentette.

A háború alatt és után

Gyenge szervezete miatt felmentették a katonai szolgálat alól. A Budapesti Sakk Kör háború alatti kisebb versenyein sikerrel szerepel. Az I. világháború idején 8 hazai verseny közül négyet egyedül, kettőt pedig holtversenyben nyert meg.

Breyer Gyula sírja

A háború alatti egyetlen nemzetközi versenyen Kassán 1918-ban az igen erős mezőnyben is 3.-4. lett. Breyer 1917-18-ban közölte első tanulmányait, amelyek akkor sokakat megdöbbentettek. A Kommün bukása után Bécsbe távozott, ahol a Bécsi Magyar Újságnak sakkrovatát vezette. 1920-ban sikertelenül szerepelt egy nagy nemzetközi versenyen Göteborgban, majd a bécsi nemzetközi versenyen 2.-4. Győzött 1920-ban Berlinben kilenc nemzetközi rangú sakkozó (többek között Boguljobov, Tartakower és Réti) előtt. 1921-ben, utolsó versenyén Bécsben 3., noha ekkor már mind inkább elhatalmasodott rajta betegsége. Ugyanebben az évben 25 résztvevő ellen vakszimultán-rekordot állított fel. A 25 partiból 15-öt megnyert, 7 döntetlennel végződött és mindössze hármat nyertek ellene.

Szívbaj, tüdőbaj, nélkülözések általi szervezete 1921-ben Pozsonyban (Bratislava) egy szívroham következtében adta fel a harcot. Itt volt elásva holtteste és az 1987-es exhumálása után a budapesti Kerepes úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra, ennek ezen részét azért hívják „sakkparcellának”, mert négy világszerte ismert magyar sakkozó: Barcza Gedeon, Breyer Gyula, Charousek Rezső és Maróczy Géza nyugszik egymás mellett. Sírfelirata: “Fáklyasorsú lángész, a sakkgondolkodás egy új korszakának úttörője.”

Caissa a Sakk védőszentje, istennője.

Caissa nimfa, a sakkjátékosok védőszentje, istennője.
Nevét Sir William Jones Angol költő és filozófus alkotta meg, egy 1763-as költeményében.
A versben, Mars isten, beleszeret Caissa istennőbe, egy Trák driád képében.
Caissa visszautasítja közeledését és azt javalja neki, hogy vígasztalódjon Euphron, a sport istenének társaságában.
Mars sirámának meghallgatása után, Euphron…

…keretbe foglalt mennyei táblaforma

Összerakott arany és ezüstszegletek

Majd a két fémből formált hadsereg

Egy bonyolult hadállást mutat be,

Mars okítja, e logikai játék szabályait.

(Ím Albion fiai, kik leginkább elismerően dicsérték.

Méltányolták a játékot, és nevezték komolyan: Sakknak.)

Mars bemutatta ekkor a sakkjátékot Caissa-nak, hogy megkísérelje elnyerni rokonszenvét.
Jones munkája, 1510-ben megihlette az olasz költőt Marco Girolamo Vidaat,
megírta a Scacchia ludus című költeményét (“A Sakk játék”),

A sakkozók, Caissa-ra gyakran úgy hivatkoznak,
mint az ihlet és szerencse forrására, pl. “Caissa, a játék során velem volt.”

Caissa, betűzve is Caissa. Caissa kiejtve “ky-EE-suh” vagy “ky-suh.”

——————————————

sakk angol orientalistát (1746-1794) arra, hogy Caissa nimfát válassza a sakkjáték múzsájául (Caissa, or the Game of Chess, 1772).

Caissa; fn a sakkjáték múzsája vagy istennője az Olümposzon. Nevét Sir William Jones 1772-ben megjelent költeményei után kapta.

Macz István

Sakkjáték az életünk. Sakkot játszunk szüntelen. Mi és az Isten. Lépünk, azután csönd. Ő következik. Lép. Végre! Lépünk. Eltérít utunkról. Újra lépünk. Hallgat… Miért nem siet? (Mellette óra nem ketyeg.) Sakk! – mondja. Újra próbálkozunk. Nem adjuk föl. Már senki sincs körülöttünk. – Sakk! – hangzik hangtalan. – Nem! – csattan bensőnk. Futnánk, de nincs hová. A tábláról lelépni nem lehet. Nincs több lépés. Érezzük: matt. Ezt már nem mondja. Győzött. S ekkor felismerjük, hogy ő nem ellenség. Úgy győzött, hogy vesztesek ne legyünk. Társunk volt, míg “szemben” ült velünk. Ellenünk játszott értünk. Istennel sakkozom én is. Társnak tekint, szabadnak teremtett. Játszunk. Ő meg én. Figyelem… Szeme sem rebben, amikor feketére lépek. Bábuim közben egyre fogynak. Fogy az erőm, fogy az életem. Nem győzni akar. Szeretni! Játszom tovább. Míg ő az “ellenfelem”, csak győzhetek. Lépek. Lép… Sakkjáték az életünk.