A sakkoktatás hatásával eddig mindig a sportban elért eredményekkel kapcsolatosan foglalkoztak. Ma már a tanulmányt író Hardicsay Péter, a TF tanára és nemzetközi sakkmester 1983-ban megkezdett és tudományos, továbbá népszerűsítő kiadványokban is publikált kutatásainak és méréseinek köszönhető az a felismerés, hogy a sakk képességfejlesztő hatásai az élet minden területén hasznosíthatóak.
Milyen körben, mikor célszerű megkezdeni a sakkozást és hogyan kell azt csinálni?
Először még kisgyermekkorban, 4-5 évesen, a család segítségével célszerű megkezdeni a sakkal való ismerkedést. Mindez játékosan történik. A jó sakkoktatás mindig vidám, humoros, játékos és könnyed. A különböző korosztályok a sakk segítségével könnyebben egymásra találnak, a nemzedéki ellentmondások kevésbé jönnek elő.
Ma az óvoda megkezdése minden gyermek számára kötelező. Már itt, a nagycsoportban be lehet indítani a sakkjátékot. Erre erősít az otthon és a család. A korán sakkoktatásba bevont gyermek hamar lehagyja kortársait a mentális fejlődésben. Az iskolaérettséggel sem lesz a legkisebb gond sem. A Köznevelési Törvényben előírt hat esztendős korban megkezdhetőek a tanulmányok. A sakk több állandó és speciális képességet fejleszt egy időben. Néhány ezek közül: az akarat, az előrelátás, a figyelem, a memória, a problémamegoldás, a rendszerben történő gondolkodás, a versenyhelyzetben történő viselkedés és még hosszan sorolhatnánk. Mivel a sakk alapkompetenciái mindenki számára gyorsan elsajátíthatók, ezt az önkormányzatnak és az oktatáspolitikának is célszerű támogatni. Ez a humán erőforrásba történő befektetés közvetlenül történik és szinergikus előnyöket nyújt az egyénnek és a társadalomnak egyaránt.
A ma válságoktól kísért korának a legfontosabb problémája az információ megszerzése és kezelése. Az óvodában és a közoktatásban, továbbá a családban is fontos kihangsúlyozni, hogy a megtanult információkat egy sakkot tanult gyermek könnyebben és hajlékony gondolkodással kezeli. A gyermekek a sakk alapjainak segítségével játékos formában elsajátítják az életben előforduló helyzeteket és megtanulják meghozni az önálló, gyors és megalapozott döntéseket. Gondolkodásuk kombinációkra épül, kreatívak és innovatívak lesznek. A ma társadalmának pont erre, a komplex képességeken nyugvó tudásra van szüksége.
Ahol ezt a képzést, akár fakultációban elkezdik, az intézmény mintaiskolává válik és országosan ismertté lesz. A képzést jelenleg a szülőknek kell fizetni, de később pályázati lehetőségeket is célszerű igénybe venni. A foglalkozásokat csak szakképzett pedagógusok végezhetik, akik elfogadható szinten tudnak sakkozni. Ezen pedagógusok szakirányú továbbképzése a Nyugat Magyarországi Egyetemen 2013-ban indul. A képzés, mely 120 órás, két féléves, e sorok írója vezeti.
Készítette: Hardicsay Péter, a Magyar Sporttudományi Társaság Sakk és Sakkelméleti Bizottsága elnöke

A játék menete:
“A sötét gyalogok a kincsrablók: az 1. soron van a kincsraktár, oda szeretnének bejutni. A fehér bástya őrködik. Ha a bástya leüti az összes kincsrablót, nyer. Ha bármelyik kincsrabló bejut a kincsraktárba – vagyis az első sorra – úgy, hogy a rákövetkező lépésben nem tudják leütni, akkor a kincsrablók győztek. A kincsrablók is leüthetik a bástyát, ha az olyan helyre lép…” Az a1 mezőn áll a világos bástya, az átellenes oldalon a 7. soron kettő (vagy három – ld. ábra) sötét gyalog. A gyalogok menetmódjuk szerint egyet léphetnek előre (lévén, hogy sötétek, a 7. sor felől az 1. sor irányába haladnak). Alaphelyükről léphentek kettőt is egyszerre, ám ez nem kötelező. Ütni átlósan tudnak, szintén csak előrefelé. A bástya vonalak és sorok mentén haladhat (előre-hátra-oldalra) bármennyi mezőt. Ha az útjába kerül egy ellenséges gyalog, azt kiütheti, a helyére áll, ez esetben persze nem megy tovább.

Ha a bástya magabiztosan legyőzte a kincsrablókat, azok a következő játékba hívják még egy társukat, így eggyel többen lesznek.

Tanító tanácsok:
A játék akár már 3 éves kortól játszható. Indulhatunk 2 gyaloggal (kincsrablóval), így még igen jók az őr esélyei.. A meccset az igazságosság kedvéért visszavágó követi. Ha a bástya már magabiztosan nyer, növeljük eggyel a gyalogok számát. Hány gyalogig erősebb a bástya??

Miért jó?
A bástya és a gyalogok lépését, erőkülönbségét tanuljuk. Ugyanúgy a támadás-védés fogalmát. Hamar az is kiderül, hogy minél előrébb van a gyalog, annál többet ér. A 6. sornál két gyalog már legyőz egy bástyát! Lépéskényszert is rejt a játék!

Forrás: sakkovi.hu

Kállai Gábor – X. szemeszter, 2007.03.12.
A sakkozásról azt tartják, hogy egyszerre sport, művészet és tudomány. Mára a játék kapcsolata egyre szorosabb a számítógépekkel, az internettel, az informatika világával. Az informatika vívmányaira támaszkodva kétezer éves szellemi játékunk pedagógiai eszközként a világ számos pontján, például Indiában, Kínában, Kanadában és Ausztráliában is a reneszánszát éli. “A sakkozás nem cél, hanem eszköz!” – vallják a sakkvilág pedagógusai. De milyen képességeket sajátíthatunk el a sakkozás segítségével? Egyáltalán, milyen a sakkozói gondolkodás? Hogyan gondolkodik egy nagymester? Megkönnyítheti-e a döntéseinket a sakk világán kívül ez a gondolkodásmód?