Sakktörténeti érdekességek

Schönberg és a koalíciós sakk – amikor a zeneszerző új játékszabályokat komponált

Arnold Schönberg nevét a legtöbben az atonalitás, a dodekafónia vagy a XX. századi modern zene úttörő kísérletei kapcsán ismerik. Ám a zenetörténet fenegyereke nemcsak hangrendszereket szeretett felforgatni: a sakktáblára is új ritmust komponált. Schönberg ugyanis megalkotta saját sakkvariánsát, egy négyfős, 10×10-es koalíciós sakkot, amely a diplomácia, a szövetségek és az árulások dinamikáját hivatott modellezni.

A Leghosszabb és Legrövidebb Játszmák

A sakk egy olyan játék, amelyben a taktikai gondolkodás és az állóképesség kulcsfontosságúak a győzelemhez. A leghosszabb és legrövidebb játszmák fascináló példái annak, hogy milyen különleges és változatos lehet ez a táblajáték.

Sakk és a filmek

A bajnok – A legszebb film, amit valaha a sakkról készítettek

A Searching for Bobby Fischer (magyar címén A bajnok, 1993) különleges helyet foglal el a sakkfilmek között. Bár címében Bobby Fischerre utal, a történet valójában nem róla szól, hanem Josh Waitzkin amerikai csodagyerekről – egy kisfiúról, akit a média gyorsan „az új Fischernek” kiált ki. A film érzékenyen mutatja be, hogyan birkózik meg a gyermeki zsenialitás a felnőttek elvárásaival, és hogyan próbálja megőrizni a játék szeretetét a versenyek világában.

Alice Tükörországban: Egy élő sakkjátszma története

Lewis Carroll Alice Tükörországban című meséje nem csupán egy szürreális kalandregény – valójában egy teljes egészében végigjátszható sakkparti. A történet elején Alice egy fehér gyalogként indul el a tábla széléről, és lépésről lépésre halad előre, míg végül, a játszma szabályainak megfelelően, királynővé nem válik.

Sakk a halállal: Ingmar Bergman örök érvényű metaforája az életről és a végzetről

Minden idők egyik legismertebb és legikonikusabb filmjelenete nem egy akciójelenet, nem egy romantikus vallomás, hanem egy csendes, mégis feszült szellemi párbaj egy keresztes lovag és a Kaszás között. Ingmar Bergman 1957-es mesterműve, A hetedik pecsét nem csupán egy film, hanem egy mély filozófiai utazás az élet értelmének, a hitnek és a halálnak labirintusába. És ennek az utazásnak a középpontjában a sakk áll.