Lewis Carroll Alice Tükörországban című meséje nem csupán egy szürreális kalandregény – valójában egy teljes egészében végigjátszható sakkparti. A történet elején Alice egy fehér gyalogként indul el a tábla széléről, és lépésről lépésre halad előre, míg végül, a játszma szabályainak megfelelően, királynővé nem válik.
Olvasd tovább
Ha Salvador Dalí nevét halljuk, azonnal a csepegő órák, az elefántok hosszú lábakkal és a tudatalatti vibráló, irracionális világa jut eszünkbe. Azonban az is köztudott volt róla, hogy a szürrealista mozgalom számos más tagjához hasonlóan szenvedélyes sakkozó volt. De mi történik, ha egy olyan elme, mint Dalíé, a sakktáblához nyúl? A válasz: valami egészen elképesztő és vizuálisan felejthetetlen.
Olvasd tovább
Minden idők egyik legismertebb és legikonikusabb filmjelenete nem egy akciójelenet, nem egy romantikus vallomás, hanem egy csendes, mégis feszült szellemi párbaj egy keresztes lovag és a Kaszás között. Ingmar Bergman 1957-es mesterműve, A hetedik pecsét nem csupán egy film, hanem egy mély filozófiai utazás az élet értelmének, a hitnek és a halálnak labirintusába. És ennek az utazásnak a középpontjában a sakk áll.
Olvasd tovább
Duchamp nem csupán hobbisakkozó volt. Amikor az 1920-as években bejelentette visszavonulását a művészettől, a megszállottság szintjére emelte a játékot. Úgy vélte, a művészeti közeg túlságosan „retinális” lett – vagyis csak a szemnek szóló látványra koncentrál, nem pedig az elmére.
Ezzel szemben a sakk tiszta, mentális küzdelem volt. Duchamp olyannyira komolyan vette új hivatását, hogy:
Olvasd tovább
Ha a sakkra gondolunk, a lelki szemeink előtt általában díszesen faragott figurák jelennek meg: koronás királyok, sörényes lovak és vártornyok. Évszázadokon át a sakk-készletek a feudális hierarchiát és a háborús szimbolikát tükrözték. De mi történik, ha egy játékot megfosztunk a történelmi terheitől, és kizárólag a szabályaira csupaszítjuk le?
Olvasd tovább
Képzelj el egy rejtélyes kincset, amelyet évszázadokon át elfeledve, egy távoli szigeten rejtőzködött. Aztán valaki megtalálja, és hirtelen nem csak a régészek, de a Harry Potter rajongók és az internetezők milliói is izgalomba jönnek tőle. Pontosan ez történt a Lewis-sakkfigurákkal, a világ leghíresebb és legaranyosabb sakkleleteivel.
Olvasd tovább
Amikor a múzeumban elhaladunk egy 16. vagy 17. századi festmény mellett, amely sakkozókat ábrázol, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csupán egy békés életképet látunk. Két ember játszik, telik az idő, szép a megvilágítás. De tévedünk. Nagyot tévedünk.
Olvasd tovább
Nabokov nem elégedett meg azzal, hogy külön életet éljen sakkrajongóként. A sakk motívumai, témái és szerkezeti elemei beépültek irodalmi műveibe is.
A legnyilvánvalóbb példa erre „A védelem” (The Defense) című regénye, amely egy orosz sakkzseni, Luzsin életét meséli el. A történetben Luzsin egész élete egy nagy sakkjátszmává alakul át, ahol a valóság és a tábla közötti határ elmosódik. Luzsin mentális összeomlása nagyrészt annak köszönhető, hogy nem
Olvasd tovább