A halhatatlan sakkjátszma az egyik leghíresebb sakkjátszma a sakk történetében. A játszmát 1851. június 21-én váltotta Londonban Adolf Anderssen és Lionel Kieseritzky. A játék során világos először az egyik futóját, majd mindkét bástyáját veszni hagyja, végül vezéráldozattal ad mattot. A híres játszma mattja azóta már többször előfordult.

Adolf Anderssen

Karl Ernst Adolf Anderssen (Breslau, (ma: Wrocław) 1818. július 6 – 1879. március 13.) német sakkmester volt, a 19. század egyik legjobbja a sakkban, akit a modern sakkozás első nagy alakjai közt tartanak számon.

Anderssent 1851 és 1858, illetve 1861 és 1866 közt a világ legjobbjának tartották. Néha nem hivatalos világbajnokként is emlegetik, bár az első nem hivatalos világbajnoki címet a legtöbb vélemény szerint Paul Morphy vívta ki, aki Anderssennél is jobbnak bizonyult. 1858-ban Anderssen páros mérkőzésen kikapott Morphytól, majd 1866-ban a korszak másik kiemelkedő sakkozójától, Wilhelm Steinitztől. Anderssen három nagy sakktornán lett győztes: 1851-ben és 1862-ben Londonban és 1870-ben Baden-Badenben.

Szinte egész életét szülővárosában élte le matematika és német nyelv tanárként. 9 évesen kezdett el sakkozni és sokáig nem is mutatta semmi, hogy egykor a világ legfélelmetesebb játékosa lesz, szorgalommal és sok gyakorlással viszont felküzdötte magát. Elképesztő kombinációs látását kortársai is elismerték és két győztes játszmájára a “halhatatlan” és az “örökzöld” jelzőt ragasztották. A halhatatlan játszmát egyébként nem a szintén híres 1851. évi londoni nemzetközi versenyen, amelyet Anderssen nyert, hanem a verseny alatt egy kávéházban játszották le.

Forrás:  hu.wikipedia.org   www.csutisk.hu