Lantos Attila Dudás András Répási Zoltán Vígh Imre
csapatvezető csapattitkár oktató csapat koordinátor
70/775-2613 30/844-5173 70/367-8411 30/768-6742
lantosati@gmail.hu repa1003@freemail.hu vighim@gmail.com

 

 

Archívum a ‘A sakkról’ Kategóriában

ben_franklinA sakk elővigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövőre is figyeljünk egy kicsit, körültekintésre, vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem előtt tartsuk, óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket. Végül három igen fontos szabályra: ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul állnak a dolgaink, reménykedjünk a dolgok jobbrafordulásában, s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésében. – Benjamin Franklin

 

tumblr_nclq71bq0s1s3sakto2_1280 everlasting_outbreak Axis.Powers .Hetalia.full.433229
brunettes_blondes_touhou_gloves_chess_long_hair_ribbons_desktop_1500x1059_hd-wallpaper-708918 code_geass_chess_pieces_cc_desktop_1280x800_hd-wallpaper-885590 psychic-detective-yakumo-full-1133766
d0b9bd4dea3b8a53efca9d03e13ce9521402416676_full code_geass_chibi_lamperouge_lelouch_chess_pieces_board_desktop_1024x768_hd-wallpaper-531678 45e9cabbab456710f02cef9cd4c24270
 

Muller_PeterA sakk nem játék, hanem jelképes beavatás a lét titkaiba. Olyan, mint az élet.
– Egy tökéletes, kicsinyített világdráma. Világmodell – kicsiben.
Szanszkrit nevén: vastu manadala. Ebben benne van minden, a fény és sötétség harca, a földi létnek és emberi sorsnak minden lehetséges titka és helyzete.

A játék szíve: a Király. A Sah. A Férfi.
Hatalmas hadserege van neki. Bástyái, futói, lovai és rengeteg parasztja. De a legügyesebb és leghatalmasabb védelmezője: a Királynő. A felesége.
Úgy is mondják, hogy Vezér, mert ő az, akiben a Király minden képessége testet ölt. A Királynő, vagyis a Király neje a legerősebb, legértékesebb bábu az élet tábláján – a férfi vezére. Ő az, aki hosszában és keresztben is uralja az egész terepet. Más bábuk értéke föl sem ér vele, rajta múlik minden. A győzelem vagy vereség jórészt tőle függ. És ez az, ami régóta szemet szúrt nekem.
Hogy a Világ Királya nem csinál semmit! Nem is tud!
A bölcsek úgy látták, hogy ez a koronás Hím teljesen inaktív. Mindig csak egyet-egyet lépeget, azt is óvatosan; a többi bábuhoz képest csak totyog. Egyet ide, egyet oda. Előre, hátra, mindig csak egyet. Ráadásul nagyon érzékeny. Ha valaki megközelíti, azonnal menekül.
Bárhová. Ha van egy kocka a táblán, ahol nincs veszély, oda húzódik, és mindenki rohan védeni őt, mert a játéknak vége, ha ő meghal. „Sah-matt” – mondják: „A király meghal.” És akkor vége. Nemcsak neki, mindenkinek. A feleségének, a népének is. Mindegyik bábu tele van erővel. Ő nem. Őt óvni kell. Olyan, mint egy mimóza. És mindegyik bábu föl is áldozhatja magát érte. Még a szeretett felesége, a Királynő is bármikor elveszhet uráért, de ő, az Impotens Férfi: soha. Csak nézi, hogy mások hogyan háborúznak, s halnak meg érte. Néha az egész népe. Egykedvűen bámulja, hogy mire képesek érte még a szegény kis parasztok is. Ők is csak egyet-egyet léphetnek, mint dicső uruk, a Király – de ha egy paraszt ügyesen áldozza fel az életét, akkor nem csak egyszerűen leütik, hanem elérve az ellenfél mezejének legvégét, meghal ugyan, de bármi lehet belőle! Királynő is.
A paraszt, ha időben és jól hal meg, Királynő lesz. A szegény proli feltámad, és akár a Király felesége is lehet belőle. Nő lesz a parasztból, Királynő, csak azért, hogy legyen, aki megvédje, mert egy erős asszony nélkül ez a koronás pasi, ez a hímisten, egyszerűen életképtelen. Vigyázni kell rá. Óvni kell szegénykét. Mert róla szól a játék.
Nem a mindent tudó Királynőről, nem a szilárd Bástyáról, nem a villámgyors Futókról és okos Lovagokról, nem is a népről, a lépegető, leüthető, védtelen szegény kis parasztokról, hanem róla.
A Teremtés Koronájáról. Vagyis a Férfiról.
Ha történetesen már minden szereplő elhullt, s csak két Férfi marad a táblán – a játéknak vége.
Ez a döntetlen. Patthelyzet. Egymással nem tudnak megküzdeni. Mint két impotens kakas csak állnak, és totyogva kerülgetik egymást — örökké. Egyedül mindketten bénák. Olyanok, mint sok agglegény: még egy rántottát sem tudnak főzni maguknak.
Így látták valaha a bölcsek a Férfi és Nő viszonyát. S még azt is hozzátették, hogy az Igazi Férfi minden ereje, hatalma s világformáló képessége a Nőben s a Nőből bontakozik ki.
Ő a vezér, aki a Férfi sugárzásait felfogja és megvalósítja. Vagyis olyan, mint egy jó feleség. Akitől minden függ. Egyelőre ennyit a Király barátaimnak.
Sakk

Forrás: embers-eg.webnode.hu
 

2016 feb. 19
Képek
0robot_playing_chess_with_woman_by_vitaly_sokol-d86dea8 maxresdefault tumblr_nclq71bq0s1s3sakto2_1280
space_chess_by_balak01 lelouch_and_l_playing_chess_by_g_matoshi-d85txpb Hoyle-Majestic
wh_teaser_3-1399969331 011november multi-chess-game-17602375

 

 

Popper_PeterEzt a két fogalmat együtt említeni első hallásra nagyon meghökkentő. Úgy tűnhet nincs semmi közük egymáshoz. Ha azonban tudjuk a sakk keletkezésének eredetét, hogy régen a beavatási szertartás eszközéül szolgált, akkor talán megértjük miként kapcsolódhat az önismeret fogalmához. A sakk ezoterikus háttere rávilágít életünkre és az életünkön is túlmutató és azt meghatározó erőkre.

Forrás: popperpeter.hu

 

2016 feb. 18
Sakk: nem csak játék

the-chess-player-1876Sakkfigurák 1 Tolsztoj azt írja egy helyen, hogy sajnál mindenkit, aki nem ismeri a sakkot… Nehéz lenne elképzelni, hogy csak arra gondolt volna, hogy a játék unaloműző, kellemes szórakozás. A sakk mesterei, de hétköznapi szerelmesei is vallják, hogy ez az ősi játék a gondolkodás igen hatásos formálója. Filozófiai szempontból elemezve, mint szimbólumot vizsgálva még nagyobb mélységek tárulnak fel.
A sakkot indiai bölcsek találták ki több mint 1500 éve, majd innen terjedt el az egész világon. Eredetileg tanítási segédeszköz volt, és időről időre újra betöltötte ezt a szerepet. Ahogy Indiában egykor harcosok oktatására szolgált, a középkori Európában fontos alapköve volt a lovagok képzésének. De nem pusztán a két csata közötti kikapcsolódásként szolgált, hanem segítségével – anélkül, hogy magát az éles helyzetet át kellett volna élni – alaposan ki lehetett ismerni a harc természetét.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a sakk a harc ideája, archetípusa, amelynek segítségével megtanulhatunk győzni. Szűkebben véve győzni az ellenfél, tágabb értelemben pedig a körülmények, a nehézségek, vagy éppen önmagunk felett, éppen ezért tanulhatunk belőle akkor is, ha az adott játszmát elvesztettük.

A sakk a leírások szerint egy hajdanvolt, korszakváltó háború tanulságait őrzi és idézi fel szimbolikus, letisztult formában. Erről a csatáról szól az ősi indiai mítosz, a Mahábhárata, amelyben a sakkhoz hasonlóan két hadsereg áll szemben egymással: az ember erényeit, erősségeit megtestesítő „világos” Pándavák és a hibákat, indulatos összetevőket, felszínes érzelmeket jelképező „sötét” Kauravák. Ebben az értelemben a sakk világos-sötét mezői mintha belső lelki térképünket jelenítenék meg, amelyen életutunkat járjuk. Egy-egy reakciónk vagy döntésünk egy-egy lépés ezen a különleges táblán.

chess-player-dilorom-abdullaeva-A sakk központi figurája a király – a játék neve is ennek perzsa megfelelőjéből, a sah szóból származik. A király a cél, a lényeg, a végeredmény szempontjából csak ő számít. Ahogy az életben is, ha nincs cél, akkor csak lépkedünk az élet sakktábláján, és minden kicsi és nagyobb ellenfél vagy nehézség könnyűszerrel felülkerekedik rajtunk, hiszen csak sodródunk.

Sokat tanít a sakk arról is, hogy a cél elérését meg kell tervezni. Nincs esély a győzelemre, ha az embernek nincs hosszú távú (stratégia) és rövid távú terve (taktika), amelyek persze rugalmasan alakulnak az ellenfél lépéseitől, avagy a körülményektől függően. Taktika nélkül légvárakat építünk, stratégia nélkül pedig csupán spontán döntéseket hozunk.

Jó „játszma” lehet egy-egy sakktankönyvet akár abból a szempontból is áttanulmányozni, hogy a benne lévő taktikai-stratégiai tanácsokat megpróbáljuk általánosítani, azaz kivetíteni aktuális élethelyzeteinkre. Például mit jelenthet egy állóháborúban feláldozni egy bábut egy pozíciós előnyért cserébe, hogy közelebb kerüljünk a célhoz? Mit jelent a kettős támadás? Vagy mire fordítható át az, hogy a gyalog, a leggyengébb bábu, az utolsó sorba bejuttatva bármivé átváltozhat, ezzel legtöbbször eldöntve a csata sorsát?

Talán ezt a kulcsot használva közelíthető meg elektronikus hírlevelünk előző számának kérdése: az Indiából ismert ősi (eredeti) változat szerint a világos félnek mindenképpen győznie kell a játékban. A nem szokványos sakkfeladvány egyik megoldója szerint a sakk egyfajta belső játék, és hiába tudták, hogy ki kerekedik felül, mégis izgalmas lehetett végigkövetni, miként jut az út végéig. De felfoghatjuk – egy másik ötlet szerint – úgy is, hogy a játék nem a hétköznapi, érzékelt, hanem az ideális valóság tükre, és ebben nem lehet más a győztes, mint a jót, a fényt, a világosságot szimbolizáló oldal.

Chess-Game-$28la-Partida-De-Ajedrez$29Ismét érdemes visszatérnünk a Mahábháratához, hogy jobban megvilágítsuk a kérdést. A történet kulcsfontosságú jelenetében a főhősnek, Ardzsunának kell megvívnia a döntő ütközetet – önmagával szemben. Tudja, mit kellene tennie, egyértelműnek tűnik a helyzet, mégis küzd a helyes döntésért, mert a kiélezett helyzetben eluralkodik rajta a kétely, a bizonytanság, rájön tudatlanságára és szembesül a letűnt dolgokhoz való ragaszkodásával. A cél tehát az ő számára is adott, tudja, hova kell eljutnia, tudja, hogy az igazság oldalán állóknak minden erejüket latba kell vetniük… A sakk ilyenformán azt a gyakran ismétlődő helyzetet idézi fel, amikor eluralkodik bennünk vagy a társadalomban a tudatlanság, igazságtalanság, harag, önzés… és ismét helyre kell állítani a helyes értékrendet.

Sakkfigurák 2Viszont felmerül a kérdés, hogy hogyan játsszon az, aki a sötét bábukat vezeti és tudja jól, hogy vereségre van ítélve. A győzelem és vereség, még ha sokszor is ismétlődik, ideiglenes, pillanatnyi állapot. Ebben az értelemben, indiai szemmel nézve, illuzórikus. Míg a tanulási lehetőség állandóan adott, a fejlődés folyamatos, így sokkal közelebb áll az élet valóságos oldalához. Ha a sakkban is a tanulási lehetőséget keressük, és felülemelkedünk a győzni vagy veszíteni beszűkült nézőponton, akkor nem okoz nehézséget a sötéttel játszónak az, hogy úgy segítse győzelemre a világosat, hogy minél többet tanulhassanak mindketten a játékból. Azaz nem adja fel könnyen, de nem is teszi lehetetlenné ellenfele diadalát.

Egy nemzetközi sakkversenyen egy alkalommal az utólagos elemzések során derült csak ki, hogy az indiai nagymester, aki győzelemre állt, alig észrevehetően ugyan, de a játék vége felé egy szándékos rossz lépéssel valójában feladta a küzdelmet. Legközelebbi találkozásukkor európai ellenfele kérdésére, hogy miért tette, amikor győzhetett volna, csak annyit felelt: „Nem tehettem mást, a sötéttel voltam.”

Egy másik szimbolikus jellemzőt is felfedezhetünk: feltűnő, hogy a két főszereplő közül mennyire passzív a király, míg mellette mennyire aktív és cselekvő a királynő (vezér). Érthetőbbé válik ez a kettősség, ha a király és a királynő alakjában a lélek és test párosát látjuk. A király a testbe költözött elpusztíthatatlan, örökké létező lélek, a királynő, avagy tanácsadó, vezér pedig az a fizikai hordozó, amelyen keresztül a lélek hat és megnyilvánul. A stabil, maradandó elem a helyét alig változtató lélek, míg az anyagban való mozgást a királynő jeleníti meg, akinek ezért is olyan nagy a mozgásszabadsága. A kettőségnek ebben az értelmezésében nyilvánvaló, miért is ez a látszólag passzív, alig mozgó figura az egész játék célja.

chess-players-1853Fellelhetjük a sakkban az ok-okozat egyetemes törvényét, hiszen ahogy az életben is, a sakkjátékos szabadon mozgatja bábuit, de minden mozgásnak meglesznek a következményei, amelyeket az adott lépésnél csak korlátozottan lehet előre látni. A világos és sötét bábuknak csak a legelső lépésére 400 megoldás kínálkozik. A világos második lépésére már 5362 lehetséges variáció használható, a sötét erre adott válaszával pedig 71850-re nő a változatok száma. Néhány lépés teljesen átfordíthatja a sorsot jóból rosszba vagy fordítva. Az ember tehát szabad akarattal cselekszik, de tettei matematikai pontosságú ellenhatásokat szülnek.
Mint látható, nehéz lenne „végigsakkozni” a játék teljes szimbolikáját. Maga a sakk nem változott az évszázadok alatt, legfeljebb mi emberek feledkeztünk meg mélyebb értelméről. Ha azonban az ókorban és a középkorban is alkalmazták mint tanító, fejlesztő eszközt, semmi nem zárja ki, hogy ma is betöltse számunkra ezt a szerepét. Egyszerre matematika, stratégia, logikai játék és egyúttal tanítás az ember saját élettáblájáról. Érdemes ezzel a szemmel is elmélyedni benne, már csak azért is, hogy ne érdemeljük ki Tolsztoj sajnálatát.

Apáti János, Havasi Ferenc

Forrás:ujakropolisz.hu

 

2016 feb. 14
Gondolatolvasó gömb

Szeretném ha rájönnétek magatoktól, hogy működik ez a varázsgömb, ha nem menne készítettem egy kis mankót: klikk ide

 

2016 jan. 30
Képek
Lego_chess CFinal.j 492086
schach-dem-koenig-a22734550 chess171 inflexible-logic
Alice
 

Wilhelm_Steinitz

Az 1886-os sakkvilágbajnokság az első volt a hivatalos sakkvilágbajnokságok sorában. A páros mérkőzést 1886. január 11. – március 29. között Wilhelm Steinitz és Johannes Zukertort vívta az Egyesült Államokban. Az első öt játszmára Johannes_ZukertortNew Yorkban került sor, a következő négyre St. Louis-ban, a záró 11 partira pedig New Orleansban.

A szabályok szerint a világbajnoki címet az a játékos nyerhette el, aki először ér el tíz győzelmet. Zukertort kezdett jobban, de a huszadik játszma után Wilhelm Steinitz lett a sakk első hivatalos világbajnoka. Zukertort öt játszmát nyert, öt játszma pedig döntetlenre zárult.

Az összes játszma: kiemeltek #19 ; #1 ; #9

Forrás: Wikipédia

 

Archívum a ‘A sakkról’ Kategóriában